...a dupla irodalom fakt. Szerdai a dupla töri fakt, csütörtöki a dupla angol, és mint hab a tortán, pénteki kémia. :) That's my silly life.. *dúdol*

Na, nem akarok panaszkodni, épp egyik nap mentem haza a busszal, fülemben a zenémmel, ölemben a német szótárammal, mikor kinéztem az ablakon, és csak úgy rámjött, hogy milyen szerencsés is vagyok. Vagyis inkább, hogy milyen jó nekem.

Tudjátok, vannak azok a pillanatok, amikor az ember lánya rájön, hogy az ország harmadik legjobb sulijába jár, a szülei engedékenyek, és sportosak (nem mintha ez annyira számítana, de mindigis büszke voltam a laza, fiatalos és csinos szüleimre)a húgom egy minitini, kis vöröshajú tündérke, a barátaimtól fülbevalót, fülbevalótartó és olyan dolgokat kaptam ajándékba, amilyeneket előtt kinéztem a boltokban (és lehet, hogy ez furán hangzik, de mi lehetne meghatóbb, mint amikor olyanokat adnak a szülinapomra, amit csak úgy futólag megjegyeztem egy fél évvel ezelőtt, hogy hajjjaj, de jó lenne, ha lenne... és ők emlékeztek rá.) és a srác, akibe hetedik óta bele vagyok esve, mostmár hivatalosan is a pasim, a nyáron leadtam 3 kilót, és egy csomó új cuccal tértem haza. És akkor a buszút már nem is olyan zötykölődő és hosszú.